Ez és az ehhez hasonló
filmek azok, melyek szólnak is valamiről. És hogy mi is az a valami? Hát maga
a nagy kezdőbetűs Élet. A hétköznapok meglepő egyszerűségének színfalai mögött
megbúvó alapvető problémák, melyek az emberi énünkből fakadóan elkerülhetetlenek
számunkra.
Az igazságot, a valóságot pedzegetik. A filmes beállítások, vágások,
a színészi játék… Na igen. Itt valóban igazi színészeket látunk, akik olyan
hűen tükrözik a valóságot, hogy szinte elhiszi a néző, hogy ott, abban az
évben, abban a környezetben van. Beleolvad. Ez olyan ritka tulajdonság a mai
filmiparban.. de öröm látni, hogy még fontos bizonyos adóknak a minőség, hogy
nem félnek régebbi (, 23 évvel ezelőtti, tehát nem a legkorszerűbb technikákkal leforgatott)idők agyagából beválogatni( és itt hozzá kell tennem, igen népszerű
csatornára, ahol általában a legfrissebb filmeket adják) méghozzá
főműsoridőben.
A film leegyszerűsített
lényegét, melyet félig magából a filmremekből, félig magamtól írom most le ide.
Hozzá kell szoknunk a csodák valóságához...
Valami másra ébredünk rá. Az emberi elme más, több mint a legtöbb
gyógyszer. És ez csodálatos..
Hajlamosak vagyunk elfelejteni a legegyszerűbb dolgokat. Az élet
örömét.
Dr. Sayer valóságos személy. Élt és még élni
is fog; ha már a Földön nem, de a film által örökké ráébreszti majd az életben
kétkedőket arra: az életet minden hibájával együtt kell elfogadni.
1969 nyarán sok fázisban történtek eszmélések.
Rajtunk a sor, hogy mi mikor ébredünk fel az általunk felépített
képzeletvilágból.
Valami készülőben van
*sejtelmes tekintetet vet a gép monitorjára*. :D
Egy bumcsikahváhwáh-val akarom újrakezdeni a másik blogomat. De nem veszek le
semmit. Vállalom azt, amiket régebben közzétettem, nincs szándékomban úgy
útjára indítani az egészet, hogy „nem is voltak előző bejegyzések”. A-a. Az nem
is én lennék.
Még Humanizmus tanulása alatt anno idegesség űzése céljából bekapcsoltam a tv-t .. ez a kis reflexió született belőle.
"Elért hozzám. Legalább is
most ezt érzem.
Élve eltemetve. Mindig is ettől
tartottam legjobban (az élve elégetés mellett). Hát most láthattam. Kemény,
durva, .. Hazugság. Ez Amerika (is). Édes Nagyságos. Te jó ég! Komolyan. Ez..
hihetetlen. Kegyetlen, emberi és egyben embertelen. Teljesen ambivalens.
Mindig megtalálom valahogy azokat a filmeket, amik nem átlagosak. Egy ilyet
leadni egy ilyen adón? Egy ilyen színésszel? Nagy bátorság. Vagy mégsem? gondolkodjunk
tovább…
Korunkban már teljesen
elfogadott, hogy tabutémákról készítenek könyvet, rádióadást, vagy akár filmet.
Amerika és Irak helyzete? Civilek kontra katonaság? Jólét vs . szegénység? Jó
és rossz? Melyik melyik? Vajon el lehet ítélni az iraki embereket? És a
katonákat? Nem vicc azért a szaros olajért?
Megsúgom: az. Egy
hatalmas Röhej.
És mindezt végignézik az „okosok”. Hát gratulálok hozzá.
Legszívesebben azt ordítanám: ne csak beszéljetek róla, tegyetek is ellene!
Miért imádja minden amerikai a katonaságukat? Mi a francos fenéért? A szabadságukért
örömködnek, mikor szó nincs róla. Senki sem szabad. Én sem. Te sem. Még a tudat
se.
Idegőrlő. De azért érdemes volt megnézni ezt a filmet.
De miért kellett bele az
a kígyó? Szőrszálhasogató vagyok, tudom. De akkor is..na jó. Félő, minél jobban belemerülök, annál inkább előjön a filozófus
énem. Még olyannal hoznám kapcsolatba, ami már tényleg túlzás lenne. Mit ide
emberi alaptermészet, vagy alapvető bűn, Isten, megváltás vagy bűnbocsánat…
Nem vitás.. újabb kedvenc talált rám. Imádom.. a szöveg a kép és a hang olyan harmóniája, mely a tökéletes összecsengés mellett magát a diszharmóniát és a rothadó új kort festi le... hát, egyszerűen briliáns. Na és egyből beleszerettem a zenekar nevébe:) Imagine Dragons.. hm.. ebből még egy szösszenet is keletkezhet :D
" I'm breaking in, shaping up, then checking out on the prison buzz This is it, the apocalypse.....
....I'm waking up, I feel it in my bones Enough to make my systems blow Welcome to the new age, to the new ageWelcome to the new age, to the new age"
Egy vizsga nem akar leszakadni rólam. Azaz én róla...vagy talán mégiscsak ő rólam? Képletesen persze..avagy ez az egész csak egy csalóka élőkép?
Nyelvtudomány. Nem szeretlek, de akkor is győzök. Az igazságos meccs 3 menetes. Eddig kettőt te nyertél. De tudod.. az utolsó mindent visz. Legyőzlek és az agyondekorált lapjaid darabjain fogok büntetlenül édességet zabálni. This...is... WAAAARRR!!!
Jelenleg egy kétségbeesett, keverő-kaparó kis züllött, ám menekülőutat kereső kis Fly-jal azonosulok. Fura, de érthető. Éjen A légy! Légy résen (imádok légyzavarral, akarom mondani, képzavarral élni) !
Már kezdem látni az vizsgaidőszaknak nevezett alagút végén a fényt. Nagyon remélem, hogy nem egy álcázott vonat, ami nagy valószínűséggel újra a mocsokba taszítja gyenge kis testem... Még két vizsga (ha megvan a mai nyelvtudomány). Kitartás és lelki erő kérdése, szerény megítélésem szerint.
Na, egy kis etr és írás után megyek is tanulni.
Már csak kettő... a tizen mennyiből ( x>15). Ez jó, nem? :)
I hoped I would be ... Impossible, impossible.. It doesn't exist!
Ezt nem hiszem el. - Az akarat ereje - Minden, szó szerint minden összejött. (meghúztak egy fontos vizsgán, anyám lesérült, idegbeteg lettem, nem aludtam(vagy tanultam, vagy álmatlanságban szenvedtem) plusz LEKÉSTEM egy vizsgáról..) Erre (mert van egy irtó kedves tanárom, aki megengedte, hogy másnap bemenjek hozzá és ott vizsgázzak) pont azt a tételt kérdezte, amit akartam. Amiért még a lelkemet is eladtam volna. A szám:4. Eddig a 15-re esküdtem, most váltok.
De uh.. végre vége a lassan két hetes állandó frásznak, a tételezésnek, a folytonos vámpírlétnek és a szorongásnak...EZAZ! Megvan! Imádlak Janus :)
De még mindig nincs vége a vizsgáknak. Jövő hétre van még 3... Ha azok is meglennének mindenféle probléma nélkül.. oh mennybeliek, iszonyat hálás lennék!
Ah, szétvet az ideg. A busz megy, vizsga marad. Nagggyon tökéletes. Enyhe idegroham futott végig rajtam. A mai volt az utolsó meghirdetett vizsgaidőpont és én nem értem be. Aucs. És mellékelten pár szitokszó is.
Egy hete folyamatosan erre készülök, 4-5 órákat alszom, éjszakázok...erre lekésem. Pedig csak nyomorult 2 ember lett volna velem a vizsgán. Annyira dühítő. Írtam neki. Biztos díjazza... Reménykedek egy újabb lehetőség iránt. Ja, és meghúztak irodalomtudományból Kabbe O.!
Szóval még mindig minden vizsgám megmaradt és az idő egyre fogy. Vele együtt a tűrőképességem is. Ja, és anya eltörte a bokáját. Még jó, hogy van apu, így viszonylag keveset kell ápolónősködnöm. Még főzni sem volt időm....
Ajajjjjj. Ha egyszer túlélem ezt a vizsgaidőszakot harci sebek nélkül...!
Már egy ideje van egy igen sötét tartalmú novella, amit meg akarok írni. Nem szeretném, de kell. Kikívánkozik. Miért van az, hogy minden sötét dolgot csak szép napod délelőtt vagy kora délután tudok megírni? Néha komolyan fárasztó vagyok már magamnak is.. És akkor el se képzelem a környezetem érzéseit..
a novella címe ÖNkívület lett. Alapja egy rémséges rémálom.
Még hogy az én képeimet megmutatni egy képzett festőművésznek? Egy szakavatottnak? Egy műértőnek..?! OMG! Saját érdem, hatás...vagy .. ? De ..uh.. még emésztgetem. Ám, kétség ne essék, rettentően örülök. Csak..
2013. január 12., szombat
Imádom az ilyen jellegű videókat. Ilyenkor fogalmazódik meg bennem, miket akarok még megalkotni, mielőtt megöregszem.
Egész jó kis nap ez a mai. Bár reggel olyan voltam, mint akin átment
egy vonat, de ezen segítettem egy röpke két órás alvással.
Vizsgaidőszak... mondanám, hogy én így szeretlek, de hogy egy Nagyot
idézzek: " Hazudni bűn". :P
A Zongoraleckének vége.. :(
bár nem volt a szívem csücske a történet, de azért holnap vagy ma írok
egy szép komit Zs.-nak. Mert szépen és jól ír. Csak valahogy a vöröseket
nem szeretem.. Na de, mit láttam az előbb? Na mit? Már van is fent egy újabb sztori. Mégpedig a Lakótársak. És ez most nagyon tetszik. Jók a karakterek és ahogy az a nő ír.. hát én is szeretnék úgy :D ..
Kb.
10 perccel ezelőtt jutott eszembe egy újabb fordulat az egyik írásommal
kapcsolatban. Csak azt nem tudom, hogy ezzel egy teljesen új történetet
kreáltam, vagy egy meglévőt turbóztam fel? Még nem tudom.. pedig kéne.
És az a baj, hogy hiába írnám egyedül a másik sztorit, az alapot ketten
kezdtük... és úgy is kéne befejezni. Csak már nem szívesen keressük
egymást. Gáz, mi? pedig a nagyon lebutított alap is vagy 300 oldal. És
ha ez meg lenne szerkesztve, írva.. azaz fel lenne töltve élettel.. két
nagyon - nagyon jó kis könyv lehetne. De igazából egy sorozat
forgatókönyvének tudnám leginkább elképzelni. Főleg a humor miatt..
ilyet regényben nem lehet. Ott mindent érzésekkel kell leírni, szinte
minden érzelmi rezdülést kielemezni ( ha nem is az elején, de valahol a
műben ki kell bontakoznia..)..szóval nem éppen egy vörös pöttyes vagy
arany nemtoménmis. könyv. Teljesen más kategória. Mégis ezen kattog az
agyam. Meghagyjam, vagy újítsak ?
Legszívesebben tennék az ex
írótársamra és a magam szája íze szerint átalakítanám.. de azért a
tiszteletet sem szabad felejteni. Túl jó vagyok..basszus
Akkor
valami más. Hajfestés. Ma. Volt. Ugyanolyan az alapszín, csak mégis más
a végeredmény. Kellett már, mert megőrjített, hogy 20 évesen kifejlett
őszhajszálakat látok visszaröhögni a tükörképem üstökéről.
Megyek
tanulni. Már a 6. tétel van soron. :) Lassan, de biztosan. Ja és igen.
Jövőhéten két vizsga. Kedden és Pénteken. A keddi szóbeli immár
írásbeli, és nagyon remélem, hogy ezzel tényleg megfogtam a nyuszi
lábát, nem pedig a sajátomat csavargatom.. hajaj. Szurkolok magamnak!
Ezazz! Sikerült 4kor lefeküdni.. és most meg reggel 10kor kelni. Hm, álmodom :D Végre nem alszom át a nap fényesebb részét. Éés megyek is tanulni. Meg kell lenni a 10 tételnek. - Meg és kész! - tört ki belőlem a diktátor.
Már a harmadik tételt nyögöm és igaz, már hajnali fél 3.. de azért belinkelek egy képet.
Én csináltam a vizsgák okozta stresszcsökkentés céljából. Úgy tervezem a címe Gyermeki képzelet lesz.
Találtam egy hihetetlenül jó blogot.. te jó ég! így írni.. hát majd' meghaltam! ÜberSchreib! :D
belinkeljem? Na ná, hogy igen!
http://athousandsuns-amy.blogspot.hu/
És hogy mi a pikantéria? ott van a nevem a blogján! Na jó, nem szigorúan engem jelöl, de azért mégis ott van.. hogy hű legyek a bloghoz: Kibaszottul vonzott és most kurvára örülök, mert most valami eszemet módon imádom!
ÉÉs.. tegnap előtt rámjött az írhatnék. és megalkottam két új szereplőt. Jade-et és Nathenielt :D Kis cukik, imádják egymást cukkolni.. aztán később a harmadik szó leválik és marad az első kettő ;)
bemásolok egy részletet az eddig 9 és fél oldalas történetükből.
"-
Szóóval, azt mondod, hogy még sosem csókolóztál pasival? –kérdeztem, miközben
egy rákfalatkát szúrtam a villámra.
- Nem.
És nem is fogok. – De azért félbehagyta a már megkezdett harapását, megállt egy
pillanatra, és elgondolkodva nézett maga elé. Egy pillanattal később egy
grimaszba fulladt vigyorral folytatta – Na, nem. Azt már nem – És beleharapott
a szendvicsébe.
De nem
hagytam ennyiben.
- És ha,
tegyük fel, megkeresne egy híres rendező.. mondjuk Spielberg ..éés neked
ajánlana egy főszerepet, de a karakter meleg lenne? Akkor sem vállalnád be? – néztem
érdeklődve rá.
- Nem
tudom.. nem hiszem, hogy teljes átéléssel sikerülne előadni a szerepet.
- Aha!
- csaptam le a válaszára és izgatottan böktem felé a műanyag evőeszközömmel - Tehát
nem zárkózol el a témától! Nathenien McCarrigen smárolna pasival! – közöltem a
levont tényt győzelemittas hangon, ami csak egy kicsivel sikerült hangosabbra,
mint kellett volna. Kínos volt, hogy szinte minden közelünkben álló fej Nate
felé fordult. Legalább is neki biztosan az lehetett. Én nagyon jót derültem
rajta.
De ő
mintha észre sem vette volna - vagy csak nem érdekelte a többiek érdekes
arckifejezése, illetve néhányuk elfojtott nevetése -, teljesen nyugodtan folytatta
az evést. Ez így nem jó.. elrontja a kárörvendésemet. Még szuggeráltam egy
darabig, hátha sikerül egy haragos arcot, vagy szitokszót kicsikarni belőle..
de úgy látszik direkt sztoikus nyugalomba vonult. Lefogadom, csak azért, hogy
engem idegesítsen. Sóhajtottam egy nagyot és inkább az ebédemmel foglalkoztam
tovább.
Mikor
befejezte a rágás és a nyelés becses művészetét, egy komolynak szánt
arckifejezéssel felnézett.
- Tudod
Jade, maradok inkább a régi, jól bevált felosztásnál. A lányok valahogy jobban
érdekelnek.. – az arca egy ördögi mosolyra húzódott - ..főleg egy valaki..-
nézett jelzésértékűen a szemembe.
– Na
itt majdnem belefulladtam a salátámba. Próbáltam elegánsan leplezni a köhögő
rohamomat, de csak még rosszabb lett. Mire lenyugodtam, persze megint mindenki
a mi asztalunk felé nézett. Csak most annyi különbséggel, hogy én voltam az
érdekes nézelődnivaló, aki éppen a képéről és a ruhájáról tisztogatta a szószos
zöld levélkéket.
-
Egy-egy – jelentette ki kacsintva, majd meghúzta az ásványvizes üvegét. Ó, McCarrni, te piszok disznó! "
és itt egy másik kedvenc rész
"Jóleső
érzéssel megtelve léptem ki az irodájából, így pont egy vigyori Nate-tel találtam
magam szembe. Beköszönt a rendezőnek és máris arrébb álltunk az ajtóból.
-
Smúzolunk a főnöknek? Enye Jade, nem néztem volna ki belőled.. – mondta
tettetett rosszallással.
-
Tudod, be kell biztosítani magam – mentem bele a játékba. Mikor már kellően
távol voltunk a nyitott irodától, nem tudtam mi bújt belém, de úgy éreztem,
muszáj megölelnem. Ott, a folyosó kellős közepén. És meg is tettem.
Jólesett,
ahogyan a nyaka köré vonhattam a karjaimat, és ahogy hozzásimulhattam.
- Hm,
tényleg molyirtó szagod van.. – szólalt meg, ezzel el is rontva az idillt.
Egyből visszatértem az eredeti önmagamhoz.
- Hogy
te mekkora egy seggfej vagy! – Meg sem várva, egyenesen Margaret irodájába
siettem.
-
Ugyan már Jade.. – Ó, nem. Nem tudsz ezen szépíteni - .. legalább távol tartod
este a molylepkéket!Bazd meg Nate!
- Na,
hé.. ne legyél már olyan durci. Ez igenis szexi tulajdonság..– röhögött tovább.
Na szép!"
Az egész történet még nagyon nyers és hát.. elég lime-os.. de szerintem még ki lehet belőle egy igazán jó kis sztorit hozni :) Na de most abbahagyom, mert tanulnom kell Humanizmust.. még csak egy tétel van
meg a 20ból és holnapra 10-et kéne tudnom..szar az élet, meg kegyetlen
is.. na de milyen jó lesz majd ha túl leszek vizsgán :D